Közös Hivatal | | Bürüs | | Endrőc | | Gyöngyösmellék | | Kétújfalu | | Kisdobsza | | Szörény | | Teklafalu | | Várad | | Zádor | | Óvodafenntartó Társulás |
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
Idõs emberek ápolása
Az idõs emberek sokkal érzékenyebbek a melegre, a szabályozó rendszerben bekövetkezõ belsõ változások miatt és/vagy azon gyógyszerek hatására, amelyek beavatkoznak a normál homeosztázisba. Számos tanulmány bebizonyította, hogy a „négy fal” között (otthon ápolt idõs emberek) nagyobb a hõség okozta megbetegedések, illetve a halálozás kockázata. Ennek egyik oka az idõs emberek gyenge általános állapota, továbbá, hogy a kor elõrehaladtával nagy részük krónikus betegségben szenved vagy rokkant.
Élettani akklimatizáció
Az akklimatizáció rövid távon általában 3-12 napig tart, de a hosszú távú akklimatizáció a szokatlan hõmérsékleti viszonyokhoz akár évekig is eltarthat.
Amíg az izzadás folyamatos, addig az egyén meglehetõsen jól védekezik a magas külsõ hõmérséklet ellen, feltéve, ha a víz és nátrium veszteség pótlódik. A rövid távú akklimatizáció során a bõr felszíne verejtékezni kezd, mely megnöveli a maximálisan kiizzadható víz mennyiségét, és csökkenti a só koncentrációt. A hosszú távon bekövetkezõ változások az elõbbivel ellentétben stabilak és tartósan fennmaradnak. A hosszú távú alkalmazkodás eredménye során kevesebb az izzadás, alacsonyabb a sóbevitel, kevésbé növekszik a test maghõmérséklete, és kevésbé emelkedik a pulzus adott hõterhelés esetén.
Dehidráció - kiszáradás
Nagyon fontos a megfelelõ folyadék bevitel hõség idején. A dehidráció nagymértékben hozzájárul a hõterheléssel kapcsolatos megbetegedések kialakulásához különösen az idõs, gyenge fizikai állapotú és krónikus betegeknél. A hosszú idõ óta gondozás alatt állók esetében fennáll a veszélye az alacsonyabb 24 órás folyadék bevitelnek. Különösen nagy a kiszáradás kockázata azon gondozás alatt állók esetében, akiknél egyszerre több betegséget kezelnek.
A krónikus dehidráció következménye tovább súlyosbodik azáltal, hogy -az idõs egyént beutalják a kórházba, valamilyen akut probléma, pl. tüdõgyulladás miatt kezelik és- a korábbi dehidrációs állapotot figyelmen kívül hagyják.
A fiatalok -sportolók- esetében fennáll a minimális hiperhidráció veszélye alacsonyabb hõterhelési szinten, fokozott folyadékbevitel esetén ami fokozott sóvesztéshez (hiponatrémiához) vezet.
Kondíció
A kor és a betegség jól jelzik a kondíciót, mivel a kor elõre haladtával a betegségek, a mozgásképtelenség és a gyógyszerhasználat egyre gyakoribbá válik. A fizikai kondíció leromlása az idõs emberek körében csökkenti az izomerõt, a munka képességet, a szervezeten belüli hõszállítást, a hidratációs szinteket, az erek reaktivitását és a kardiovaszkuláris stabilitást. Ezek a változások magasabb kockázatnak teszik ki az idõs embereket, megnövelve a morbiditást és a mortalitást.
Túlsúly
A túlsúly is összefüggésbe hozható az alacsony edzettségi szinttel. A zsírszövetek vezetõképessége alacsonyabb, mint más szöveteké. A bõr alatti szövet ezért egy szigetelõ réteg a konduktív hõáram szempontjából. Egy túlsúlyos ember testtömeg kilogrammonként kevesebb hõt termel, ezáltal a maghõmérséklete megemelkedik. Ahhoz, hogy a hõ szétáramoljon a szervezetben, a túlsúlyos emberek esetében nagyobb mennyiségû vérnek kell átáramolnia a bõr alatti véredényekben, és ezért a kövér ember hõterhelés esetén nagyobb kardiovaszkuláris kockázatnak van kitéve. Emiatt a kövér emberek érzékenyebbek, nehezebben védekeznek a hõterhelés ellen, esetükben nagyobb a sérülések és a stroke kockázata.
Szakmai feladatok hõséghullámok esetén
Összeállította: dr Páldy Anna
Országos Környezet-egészségügyi Intézet
Az EC által támogatott EuroHEAT program és a WHO-ECEH Római Iroda ajánlásainak felhasználásával
,Cél: Klímaváltozás egészségi hatásai megelõzése, az alkalmazkodás elõsegítése. Idõjárás egészségi hatás elõrejelzõ rendszer mûködtetése.
Indoklás
A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás, a hõhullámok egyre gyakoribbá válnak: 1992-2006 között a hõhullámok (minimum 3 egymást követõ napon a hõmérséklet a 26,6 C fok küszöbérték feletti) egyre sûrûbben jelentkeztek. Számszerûen évente 0,73 nappal nõtt a „hõhullám napok” elõfordulása, bár az egyes években jelentõs ingadozás figyelhetõ meg, az elmondható, hogy míg 1992 és 2000. között 6 hõhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001-2006 között 11 hõhullám következett be 52 igen meleg nappal. A közeljövõben is feltételezhetõ a hõhullámok ismét gyakori elõfordulása. Az elemzett 15 év adatai alapján feltételezhetõ a hõhullámok számának és tartamának növekedése.
,A nyári cselekvési terv elõkészítése:
- Az általános lakosság tájékoztatásának elõkészítése
- A kockázati lakosságcsoport védelmének elõkészítése
Cselekvési terv legfontosabb elemei hõhullám idején
Az általános lakosság informálása
Az alapellátás, a fekvõbeteg ellátó intézmények, nem önkormányzati szociális otthonok, karitatív intézmények, bölcsõdék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok informálása
Az önkormányzatok értesítése a hõségtervek aktiválásának szükségességérõl
Az ajánlások eljuttatása a kockázati csoportokhoz.
Zöld telefonvonalak aktiválása
Kapcsolatfelvétel az önkormányzatokkal
A szakmai segédanyagok kijuttatása az egészségügyi és szociális ellátó intézményekhez
Segítségnyújtás az intézményi hõségtervek elkészítéséhez
A kommunikáció megtervezése, kapcsolatfelvétel a helyi médiumokkal
Zöld telefonvonal kiépítése
,A fiatalok védelme érdekében felhívni az oktatási egységek figyelmét a szakanyagok elérhetõségére
A központilag kiadott hõség-elõrejelzés fokozatai a következõk:
· Figyelmeztetõ jelzés (1. fokozat, belsõ használatra): várhatóan napi 25Co-os, vagy azt meghaladó középhõmérséklet esetén, ami a halálozás kb. 15%-os növekedését valószínûsíti.
· Készültség jelzés – (2. fokozat) tájékoztatás az egészségügyi ellátó rendszer és a lakosság számára: ha a hõmérséklet legalább három egymást követõ nap várhatóan eléri (vagy meghaladja) a napi 25Co-ot (kb. 15%-os növekedés a napi halálozásban). Alternatív feltétel: legalább egy napra eléri a napi középhõmérséklet a 27Co-ot, ami kb. 30%-os napi halálozás növekedésnek felel meg.
· Riadó jelzés (3. fokozat): amennyiben várhatóan legalább három egymást követõ napon eléri a napi középhõmérséklet a 27Co-ot (kb. 30%-os emelkedés a napi halálozásban).
A riasztó rendszer a következõképpen mûködik:
A három fokozatú riasztó rendszer a következõképpen mûködik.
I. fokozat belõ figyelmeztetés 1-vagy 2 napig tartó magas hõmérsékletrõl (napi átlaghõmérséklet >25 oC). Az információt az OKI eljuttatja az Országos Mentõszolgálatnak.
II. fokozat: az EU által támogatott EuroHeat hõhullám elõrejelzõ rendszere, valamint az Országos Meteorológiai Intézettõl kapott adatok alapján szükségessé váló hõségriasztás elrendelése végett az OKI értesíti az országos tisztifõorvost, aki a hõségriasztást és az ehhez kapcsolódó akciót elrendeli az ÁNTSZ intézetei részére.
,Logisztika:
1. lépés OKI x napon értesíti az országos tisztifõorvost arról, hogy
nagy valószínûséggel x+2 nap múlva 3+n napig tartó hõhullám várható. A hõhullám várható végét 1 nappal elõre hasonló módon jelzi.
2. lépés: az OTH az információt emailon keresztül optimális esetben 1 órán belül eljuttatja a regionális tisztifõorvosi intézetekbe, akik továbbadják az információt a kistérségi intézeteknek – az üzenetet elküldi az OKI-nak is.
Az ÁNTSZ feladatai riasztások esetén:
1. I. fokozat: nincs teendõ, az OKI értesíti az Országos mentõszolgálatot a várhatóan 1-2 napig tartó rendkívüli meleg idõjárásról.
2. II. fokozat:
A riasztás az organogram szerint elindul. Igen fontos, hogy az információ a várható hõhullám megérkezése elõtt 2 nappal, még munkaidõben elérje a célszervezeteket, hogy fel lehessen készülni az elõzetesen elkészített tervek szerinti akciók végrehajtására.
Az ÁNTSZ feladata országos szinten:
Az ÁNTSZ feladata regionális, kerületi és kistérségi szinten (errõl elõzetesen körlevelet ad ki az OTH, a riasztás idején elegendõ hivatkozni a körlevélre):
,
A/ Az ÁNTSZ regionális intézetei értesítik az egészségügyi fekvõbeteg ellátó intézeteket a rendkívüli idõjárási helyzetrõl, felhívja a következõkre az ellátók figyelmét (a vonatkozó háttéranyagot a felkészülési idõszakban elõzetesen eljuttatja az intézményekbe, 1. sz. melléklet)
Az ÁNTSZ kerületi és kistérségi intézetei értesítik az alapellátást (a háziorvosi szolgálatot) a rendkívüli idõjárási helyzetrõl,
· felhívja a figyelmet a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kísérésérõl
· a sürgõsségi gyógyszerkészlet feltöltésére
· a gyógyszerek hûtõszekrényben való tárolására
· a gyógyszerek mellékhatásainak megelõzésére
· A háziorvosok és gyógyszerészek figyelmét fel kell hívni arra, hogy felelõsségük van a lakosság tanácsokkal és információval való ellátásában.
B/ Értesítik az önkormányzatokat, felhívják a figyelmet a következõ intézkedések megtételére
1. Hõségtervek aktiválása
1. Szociális ellátó intézményekben (2. sz. melléklet)
2. Házi gondozó szolgálatnál
1. Ivóvíz minõségû víz biztosítása a közterületeken
2. Gyakoribb locsolás az esti órákban (közutak, parkok)
3. Igénybe vehetõ légkondicionált közintézmények listájának közzététele
4. Hosszantartó aszály esetén fellépõ hõséghullám idején célzott, illetve fokozott ellenõrzése a megfelelõ minõségû ivóvíz biztosítása érdekében. Az ÁNTSZ aktív részvétele a vízkorlátozással kapcsolatos helyi intézkedések elrendelésében.
5. Villamos áramszolgáltatás zavartalanságának biztosítása
6. Hajléktalanokkal való törõdés, ivóvíz biztosítása
7. Bölcsõdék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok értesítése
,C/ A lakosság tájékoztatása a veszélyekrõl és a megelõzés lehetõségeirõl
D/ Az egészségi hatás folyamatos értékelése régiós szinten a napi sürgõsségi mentõ igénybevételi adatok, illetve a nyers napi halálozási adatok alapján. Indokolt esetben az intézkedések módosítása.
III. fokozatú riasztás rendkívüli, katasztrófa helyzetnek minõsül, ebben az esetben a Fõvárosi / regionális védelmi bizottság dönt a rendkívüli intézkedések meghozataláról az országos illetve regionális tisztifõorvos kezdeményezésére.
Tennivalók:
a/ a II. fokozatban leírtak végrehajtása
b/ a megnövekedett betegellátás megszervezése a megnövekedett betegforgalom korábbi évek adatai alapján becsült növekedése, illetve a folyamatosan gyûjtött „real time” adatok alapján.
Hûtött közintézmények megnyitása
Közlekedésre vonatkozó intézkedések megtétele
Strandok nyitvatartásának meghosszabbítása
,
Értékelés
A hõségterv ellenõrzése két irányú:
1. A folyamat ellenõrzése
2. A hatás ellenõrzése: a folyamatosan gyûjtött „real time” halálozás, sürgõsségi mentõhívási adatok alapján
Az ÁNTSZ ezen szempontok alapján jelentést készít, melyet eljuttat az OKI-nak szeptember-október folyamán. Összegzõ jelentést készít az éves jelentés kereteiben.
A fõbb üzenetek a lakosság részére
Kerüljük a meleget | Fontos megjegyzések |
Hûtse lakását | Fontos a szobahõmérséklet mérése!! |
Napközben tartsa az ablakokat csukva, használjon függönyt vagy egyéb sötétítõt. Lehetõleg éjszaka szellõztessen. Kapcsolja ki a nem fontos elektromos készülékeket (még a világítást is). Ha van légkondicionáló berendezése, ennek mûködtetése idején tartsa csukva az ajtót és az ablakot. | Hõhullámok idején, amikor a külsõ hõmérséklet 35-39 oC közötti, az ideális belsõ hõmérséklet 28 fok körüli.- nem javasolt a túlzott légkondicionálás. A ventillátort csak rövid ideig lehet használni, mivel kiszárítja a szervezetet! Fontos a fokozott folyadékpótlás! |
Ha a fent említettek nem valósíthatók meg, töltsön el legalább 2-3 órát légkondicionált helyen | Biztosítva van-e a hûtött helyek elérhetõsége? Csak ennek megléte esetén ajánlható! |
Kerülje a megterhelõ fizikai munkát, tartózkodjék árnyékban a legmelegebb órákban |
|
A következõ nyárra gondoljon arra, hogyan hûtheti lakását („hideg” festék, párologató, zöld növények). |
|
Tartsa testhõmérsékletét alacsonyan, és fogyasszon sok folyadékot, elõzze meg a kiszáradást |
|
Gyakran zuhanyozzon vagy fürödjön langyos vízben | Idõseknél növelheti az elesés veszélyét |
Használjon vizes borogatást, hûtse lábát langyos vízben |
|
Viseljen világos, természetes alapanyagú, bõ ruhát. Ha a napra megy, viseljen széles karimájú kalapot és napszemüveget |
|
Rendszeresen fogyasszon folyadékot, ne fogyasszon alkohol és magas cukortartalmú italokat | Fontos a sópótlásra való figyelmeztetés! Vízmérgezés veszélye! A coffein vízhajtó hatására is fel kell hívni a figyelmet |
Ha rendszeresen szed gyógyszert, kérdezze meg kezelõorvosát, hogyan befolyásolják a gyógyszerek a folyadékegyensúlyt | A lázas betegekre különösen oda kell figyelni! Fokozattan ügyeljünk a lázas gyermekek folyadékpótlására |
Ellenõrizze testhõmérsékletét! | Fontos tudatosítani, hogy ha a testhõmérséklet 38 fok fölé emelkedik, az már káros az egészségre. 39 fok felett hõguta! 40 fok felett életveszélyes állapot! |
Tárolja gyógyszereit megfelelõ hõmérsékleten | Ha a szobahõmérséklet 25 fok fölé emelkedik, célszerû a gyógyszereket hûtõben tárolni akkor is, ha ez nincs ráírva a dobozra! |
Keresse fel orvosát, ha krónikus betegségekben szenved, vagy többféle gyógyszert szed. Ha bármi szokatlan tünetet észlel, azonnal keresse fel orvosát |
|
Tájékozódjon az igénybe vehetõ segítségekrõl |
|
,
Intézményi felkészülés segítése
A kiértesített intézmények számára javasoljuk, hogy a rendelkezésükre álló lehetõségek (fizikai és szervezési adottságok) birtokában minden tõlük telhetõt tegyenek meg a területükön átmenetileg vagy állandóan tartózkodó sérülékeny csoportok, személyek hõség-védelme érdekében – a hõség-védelem mind az intézmény munkatársaira, mind a befogadott személyekre az érintettség mértékében egyaránt kell vonatkozzon.
Az erre történõ felkészülés javasolt feladatai a következõk:
Ø a technikai megoldások,
Ø a szervezési intézkedések, valamint
Ø az egyéb (pl. fokozott orvosi ellenõrzés stb) lehetõségek terén.
5. Intézményen kívüli segítséget nyújtó szervezetek és elérhetõségük felkutatása.
6. Reálisan végrehajtható, egyszerû intézkedésekbõl álló cselekvési terv összeállítása a fenti 1-5. pontok ismeretében a három hõség-elõrejelzési fokozat esetére. A terv vezetõség részérõl történt elfogadása után annak ismertetése mind az intézmény teljes munkatársi állományával, mind az intézményben befogadott, elsõsorban sérülékeny csoportokkal (személyekkel). Ennek során kívánatos azt is megbeszélni, ki milyen módon tud adott alkalommal szervezetten vagy öntevékenyen részt venni a védekezésben.
7. Elhatározás arra vonatkozóan, hogy a lezajlott védekezés tapasztalatait utólag rendszeresen elemezzék, a következtetéseket levonják és módosításokat végrehajtsák. Szükség esetén célszerû a fontos vagy újszerû tapasztalatokat az Országos Környezet-egészségügyi Intézet felé jelezni.
A fentiekben javasolt feladatokat az intézmény vezetõsége saját belátása szerinti módon és eszközökkel hajtja végre, de a fenti átfogó intézkedés és annak rövid, korrekt dokumentálása minden érintett intézmény részérõl elvárható.
A 2010. júniusában folyó felvétel a magyar agrárstatisztika történetének hetedik teljes körû összeírása. Az adatfelvétel szükségességét az támasztja alá, hogy a legutóbbi, (2000. évi) teljes körû összeírás óta folytatódott a magyar mezõgazdaság átalakulása, de emellett újabb kihívás elé állította az agráriumot az is, hogy 2004-ben Magyarország az Európai Unió tagja lett. Az összeírás feladata, hogy átfogó képet adjon a döntéshozók és a gazdálkodók részére az átalakulás folyamatáról, a mezõgazdaság jelenlegi szerkezetérõl és az ágazat szereplõinek helyzetérõl.
Az ÁMÖ kiterjed a földhasználat, a növénytermesztés, az állatállomány részletes feltérképezése mellett a mezõgazdaságban foglalkoztatottak összeírására, mezõgazdasági szolgáltatások nyújtására és igénybevételére, valamint a mezõgazdasági termelési módszerek –talajmûvelési, öntözési, trágyázási stb. eljárások– számbavételére is. Újdonság, hogy a gazdaságokat nem a gazdálkodó székhelyével (lakhelyével), hanem a legfontosabbnak ítélt mezõgazdasági tevékenység (pl.: valamely növénytermesztési ágazat, állattartó telep, stb.) földrajzi helyével azonosítjuk. A földrajzi hely meghatározásához a helyrajzi számot, vagy a területalapú támogatások esetében meghatározott MEPAR-azonosítót használjuk fel.
A termelõket, egyéni gazdaságokat szakszerûen felkészített összeírók keresik fel és személyes megkérdezés során töltik ki a kérdõíveket, míg a gazdálkodó szervezetek a kitöltött kérdõíveket postán küldik vissza a KSH-nak. Mivel az összeírást törvény írja elõ, a kérdésekre a válaszadás kötelezõ, megtagadása szabálysértési eljárást von maga után. Az adatgyûjtést elrendelõ uniós és hazai jogszabályok értelmében Magyarországon adatot kell szolgáltatni az olyan mezõgazdasági tevékenységet folytató háztartásoknak és társas vállalkozásoknak, akik az összeírás eszmei idõpontjában (2010. június 1-jén):
· mezõgazdasági hasznosítás alatt álló termõterületet használnak, vagy
· mezõgazdasági haszonállatot tartanak, vagy
· intenzív kertészeti termelést, illetve gombatermesztést folytatnak, vagy
· mezõgazdasági szolgáltatást végeznek.
,
A KSH érintett munkatársain kívül országosan mintegy 13 ezer összeíró, továbbá 3 ezer felülvizsgáló és területfelelõs vesz részt az összeírás végrehajtásában. A résztvevõk személyre szóló igazolványt kapnak, mely a személyazonosságot igazoló okmánnyal együtt érvényes. Szükség esetén az igazolvány sorszáma alapján, a KSH területileg illetékes szervezeti egységeinél ellenõrizhetõ annak jogszerû használata. Az összeírás idõszakában a KSH munkatársai az ingyenesen hívható 06-80-200-224-es telefon-számon érhetõk el, s készségesen válaszolnak az összeírással kapcsolatban felmerülõ kérdésekre.
A lakosság a médiából (tv, rádió, országos és helyi sajtó) értesülni fog az adatfelvételrõl. A KSH kéri a települések jegyzõit, hogy szükség esetén – a lakosság tájékoztatásával, az összeírásban résztvevõk szervezésével, az összeírók képzéséhez szükséges helyiség biztosításával, az adatfelvétel során esetlegesen felmerülõ problémák kezelésében, stb– segítsék a statisztikusokat az országosan is kiemelt fontosságú feladat eredményes végrehajtásában.
Központi Statisztikai Hivatal
Pécsi Igazgatóság
A szakmai iránymutatás megtekinthetõ feltolt_link(3350)
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján megjelent tájékoztatás az alábbiak szerint érhetõ el: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13591&articleID=41386&ctag=articlelist&iid=1
A tájékoztató letölthetõ feltolt_link(3321)
,mimennyi2010.pdf;;Mi mennyi 2010-ben,forrás:
Erdõs Zsuzsanna csoportvezetõ
Módszertani Csoport
SzocioNet Dél-dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központ Gesztorszervezete
Cím: 7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67.
Postacím: 7400 Kaposvár, Pf.: 150
Tel.: 82-529-180 Fax: 82-529-181
Mobil: 30-7553470
A helyi iparûzési adót érintõ adóztatási feladatok a 2010-tõl kezdõdõ adóévek vonatozásában átkerülnek az állami adóhatóság (APEH) hatáskörébe.
Eszerint az adózók elektronikus úton az APEH-hoz nyújtják be az iparûzési adóbevallásaikat, illetõleg oda teljesítik a befizetéseiket is.
Ha az adózó több telephellyel rendelkezik, a késõbbiekben egy bevallást nyújt be - települési önkormányzatonként részletezve –, a befizetéseit pedig az APEH számlára teljesíti.
A 2010-es év az átmenet éve lesz!
A 2010. március 15-ei elõlegfizetés még az önkormányzathoz teljesítendõ. A 2009-es bevallást is az önkormányzathoz kell még benyújtani, és az elõleg különbözetet is az önkormányzattal kell elszámolni. (2010. május 31-ig) Ebben a bevallásban a fizetendõ (2010-re vonatkozó) elõlegeket is fel kell tüntetni.
Megszûnik ugyanakkor az elõlegkivetés korábbi rendszere. A 2009. évre vonatkozó feltöltési kötelezettséget – még ha az 2010-ben is történik meg –, az önkormányzathoz kell teljesíteni.
Az átmenet évét követõen az adóbevallást, illetõleg az elõlegek fizetését az APEH iparûzési-adószámlájára kell teljesíteni – elsõ ízben 2010. szeptember 15-ig –, a több telephellyel rendelkezõ adózó esetében azonban a bevallásban telephelyenként is fel kell tüntetni az iparûzési adó összegét.
Az önkormányzatok adó-megállapításhoz való joga a 2010. január 1-jétõl számított második év elteltével (2011. december 31-ével) elévül. Ebbõl következõen a 2010. január 1-ét megelõzõ idõszakra az önkormányzat adóhatósága még ellenõrzést végezhet, az adózók pedig az önkormányzatoknál a múltra vonatkozóan önellenõrzést nyújthatnak be.
Bõvebben http://www.hasznoshirek.hu/?module=news&action=shownid=159915#MIDDLE honlapon
2010
Január 13,27
Február 10,24
Március 10,24
Április 07,21
Május 05,19
Június 02, 16, 30
Július 14, 28
Augusztus 04, 18
Szeptember 01, 15, 29
Október 13, 27
November 10, 24
December 08, 22
2011. évi elsõ szállítási nap január 05
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) Zrt. a honlapján, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben - ez is ingyen letölthetõ az internetrõl - fogja meghirdetni a pályázatot.
Fõ szabályként az pályázhat a földje ellenében életjáradékra, akinek a föld legalább 3 éve a tulajdonában van, a területe pedig nem kisebb egy hektárnál. Ha a föld közös tulajdonban van, akkor a társtulajdonos akkor pályázhat, ha a saját részének az értéke eléri a 100 ezer forintot. Erdõ csak akkor ajánlható fel életjáradékért cserébe az államnak, ha a pályázati kiírás ezt kifejezetten tartalmazza.
A pályázathoz csatolni kell az eredeti adásvételi szerzõdést, vagy annak a közjegyzõ által hitelesített másolatát, továbbá az értékbizonyítványt, amit a helyi jegyzõ állít ki.
Az MNV ez utóbbi alapján állapítja meg az ellenértéket, de független szakértõt is kirendelhet. Az életjáradék alapja végül az ellenérték 1,1-szerese lesz. Az elsõ ilyen programnál még az ellenérték kétszerese volt a járadék megállapításának az alapja.
Az életjáradék minden évben az elõzõ évi átlagos nyugdíjemelés mértékével növekszik. Az életjáradékot a nyugdíjjal együtt - de attól elkülönítve - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küldi ki.
,A mostani rendelet az ötödik földért életjáradék program. Az elsõ ilyet 2002-ben hirdette meg a kormány, akkor 60 éves kortól lehetett igényelni. Ezt a jogszabályt egy évvel késõbb módosította a kormány. A következõ új rendelet 2004-ben született, ez már 55 éves kortól adott járadékot. Ezt a rendeletet még abban az évben kétszer, 2006-ban pedig egyszer módosította a kormány.
Az MTI korábbi közlése szerint 2006 februárjáig az állam 19 ezer gazdálkodótól vásárolt meg 53 ezer hektárt. Az átlagos életjáradék összege 31 ezer forintot tett ki havonta. Az éves kiadás akkor 7,6 milliárd forint volt. Ez év februárjában az éves életjáradék már 12 milliárd forintot tett ki.
A részletszabályok ugyan változtak, de a 100 ezer forint földérték után kezdetektõl ugyanannyi a havi járadék.
Például az 55 éves férfi havi 1187, míg az ennyi idõs nõ havi 926 forintra jogosult, a régi szabályok és az új rendelet szerint is. A 70 év feletti férfiak havi járadéka 2454, míg a nõké 1979 forint, 100 ezer forintnyi földérték után. A nõk azért kapnak kevesebbet, mert nekik hosszabb ideig fizeti az állam a járadékot
forrás: hvg.hu 2009. november 25. 10:29
http://etananyag.magyarorszag.hu
Részletesebb információkat a portál változásairól a www.emagyarorszag.hu oldalon is olvashat.
forrás: eMagyarország Centrum
Kétújfalu Község Önkormányzata az Oktatási és Kulturális Minisztériummal együttmûködve ezennel kiírja a 2010. évre
a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot
felsõoktatási hallgatók számára
a 2009/2010. tanév második és a 2010/2011. tanév elsõ félévére vonatkozóan
,A pályázatra azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkezõ, hátrányos szociális helyzetû felsõoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik a képzésre vonatkozó keretidõn belül, teljes idejû (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményezõ alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményezõ mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsõfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat.
Figyelem!
- Az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõ egyes térítésekrõl 1. § (2) bekezdése értelmében nem részesülhetnek Bursa támogatásban a katonai illetve rendvédelmi felsõoktatási intézmények katonai illetve rendvédelmi képzésben részt vevõ hallgatói.
- A középiskolai akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben részt vevõ tanulók nem jogosultak a Bursa Hungarica ösztöndíjra.
- Doktori (PhD) képzésben résztvevõk nem felelnek meg a pályázati kiírás feltételeinek.
- Külföldi intézménnyel hallgatói jogviszonyban állók nem jogosultak a Bursa Hungarica ösztöndíjra.
,Az ösztöndíjra pályázhatnak a 2009. szeptemberében tanulmányaik utolsó évét megkezdõ hallgatók is. Amennyiben az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya 2010. õszén már nem áll fenn, úgy a 2010/2011. tanév elsõ félévére esõ ösztöndíj már nem kerül folyósításra.
Az ösztöndíjra pályázatot nyújthatnak be azok a hallgatók is, akiknek a hallgatói jogviszonya a felsõoktatási intézményben a pályázás idõpontjában szünetel. Az ösztöndíj folyósításának feltétele, hogy a 2009/2010. tanév második félévére már beiratkozzon a felsõoktatási intézménybe.
Az ösztöndíj idõtartama 10 hónap, azaz két egymást követõ tanulmányi félév (2009/2010. tanév második, illetve a 2010/2011. tanév elsõ féléve).
Az ösztöndíj folyósításának kezdete legkorábban: 2010. március.
Az ösztöndíj-folyósítás feltétele, hogy a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya a 2009/2010. tanév második félévében megfeleljen a pályázati kiírásnak. Amennyiben a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya nem felel meg a pályázati kiírásnak, a támogatott az ösztöndíjra való jogosultságát elveszíti.
,Az ösztöndíjat minden pályázati fordulóban újra kell pályázni.
Az ösztöndíj csak azokban a hónapokban kerül folyósításra, amelyekben a pályázó beiratkozott hallgatója a felsõoktatási intézménynek.
Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül - teljes egészében szünetel.
Az elnyert ösztöndíjat közvetlen adó- és TB járulékfizetési kötelezettség nem terheli, azonban az adóalapot növelõ jövedelemnek számít. (Az adóterhet nem viselõ járandóságokról lásd a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. s) pontját).
A pályázó pályázata benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy a felsõoktatási intézmény hallgatói jogviszonyáról az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelõ Igazgatóságának, illetve a támogató önkormányzatnak tájékoztatást nyújtson.
A pályázó pályázat benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy a pályázati ûrlapon rögzített személyes adatait a pályázatot kiíró települési önkormányzat nyilvántartásba vegye és azokat a megyei önkormányzat, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelõ Igazgatósága részére – kizárólag az ösztöndíjpályázat lebonyolítása és a támogatás jogosultság ellenõrzése céljából – átadja illetõleg az ösztöndíj idõtartama alatt maga kezelje.
A pályázó pályázata benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelõ Igazgatósága személyes adatait az ösztöndíjpályázat lebonyolítása és a támogatás jogosultság ellenõrzése céljából – az ösztöndíj idõtartama alatt kezelje.
A pályázó pályázata benyújtásával hozzájárul a pályázáskor rendelkezésre bocsátott személyes adatainak az azonosítás célja érdekében szükséges mértékben történõ kezeléséhez és az ösztöndíjpályázat lebonyolítása valamint a támogatási jogosultság ellenõrzése céljából történõ továbbításához.
A pályázatot az állandó lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál írásban, a hivatalban hozzáférhetõ pályázati ûrlapon, a pályázó által aláírva, egy példányban kell benyújtani.
A pályázat benyújtási határideje: 2009. október 30.
A pályázat kötelezõ mellékletei:
1. A felsõoktatási intézmény által kitöltött eredeti Jogviszony-igazolás.
Amennyiben a pályázó egy idõben több felsõoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, pályázatában csak azt a felsõoktatási intézményt kell megneveznie, amellyel elsõként létesített hallgatói jogviszonyt. A felsõoktatási intézmények szerzõdése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, a másik szakon hitoktató, illetve hittanár – két szakos képzés esetében a hallgató az állami felsõoktatási intézményt köteles megnevezni.
2. Igazolás a pályázó és a vele egy háztartásban élõk egy fõre jutó havi nettó jövedelmérõl.
3. A szociális rászorultsága igazolására az alábbi okiratok:
A pályázati ûrlap csak a fent meghatározott kötelezõ mellékletekkel együttesen érvényes, valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minõsül.
,Egy háztartásban élõk: a pályázó állandó lakcíme szerinti lakásban életvitelszerûen együttlakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ személyek.
Jövedelem:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint meghatározott, belföldrõl vagy külföldrõl származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,
- az a bevétel, amely után az egyszerûsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
Elismert költségnek minõsül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerûsített vállalkozói adó vagy egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthetõ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minõsülõ igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezõgazdasági õstermelõ adóévi õstermelésbõl származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthetõ az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelõ összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetõleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelõ összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minõsül a személyi jövedelemadó, az egyszerûsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelõ egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minõsül jövedelemnek
1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelõszülõk számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendõ személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidõben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelezõ legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;
,A települési önkormányzat 2009. november 23-ig saját maga bírálja el a beérkezett pályázatokat:
- a települési önkormányzat a határidõn túl benyújtott, vagy formailag nem megfelelõ pályázatokat a bírálatból kizárja;
- az ösztöndíj elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétõl függetlenül történik.
A pályázó az elbíráló szerv döntése ellen fellebbezéssel nem élhet.
A települési önkormányzat döntésérõl és annak indokáról 2009. december 4-ig írásban értesíti a pályázókat.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelõ Igazgatósága 2010. március 16-ig írásban értesíti a települési önkormányzat által támogatásban részesített pályázókat a Bursa Hungarica ösztöndíj teljes összegérõl és az ösztöndíj-folyósítás módjáról.
Az ösztöndíjban részesülõ hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának idõszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintõ változásról haladéktalanul (de legkésõbb 15 napon belül) írásban értesíteni a folyósító felsõoktatási intézményt, és az OKM Támogatáskezelõt (1244 Budapest, Pf. 920). Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor:
- tanulmányok halasztása;
- tanulmányok helyének megváltozása (az új felsõoktatási intézmény, kar, szak, munkarend, finanszírozási forma megadásával);
- tanulmányi státusz (munkarend, képzési forma) változása;
- személyes adatainak (születési név, anyja neve, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe) változása.
Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsõoktatási intézmény részére visszafizetni.
A felsõoktatási hallgatók számára megítélt támogatást az önkormányzat visszavonhatja, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkormányzat illetékességi területérõl. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezik a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követõ tanulmányi félévtõl ható hatállyal hozható meg.
Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelõ adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltételeknek egyébként nem felel meg, támogatásban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyerésérõl szóló tájékoztatást már kézhez vette.
A Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény valamint a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõ egyes térítésekrõl szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szolgál.
Design by szobidani | Eddigi látogatók száma: 805468 | kozoshivatal.hu © 2013 |